Magyar szentek és  boldogok

Szt.Adalbert

 

Szent Adalbert (más néven Prágai Adalbert, csehül: Svatý Vojtěch, lengyelül: Święty Wojciech) (957 körül – Pomeránia, 997. április 23.) Prága püspöke, Magyarország és Poroszország hittérítője, keresztény mártír. 997-ben hittérítő útján halt mártírhalált a mai Lengyelország északi részén.

Szt.István király

I. (Szent) István király – születési nevén Vajk (Esztergom, 970–980 körül – 1038. augusztus 15.) az első magyar király. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át. Ez 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt. Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő törzseket fegyverrel vagy békés úton behódoltatta, a lázadásokat leverte. Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet. Magyarországon minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepeljük.

Szt.Gellért

Szent Gellért püspök (eredeti nevén Gerardo Sagredo vagy még előbb Giorgio Sagredo; Velence, 980. április 23. – Buda, 1046. szeptember 24.), valószínűleg lombardiai származású szerzetes, a Csanádi (ma: Szeged-Csanádi) egyházmegye első püspöke. Emléknapját vértanúsága napján, szeptember 24-én tartják.

Boldog Gizella

Boldog Gizella (984 körül – Passau, 1059. május 7.), Szent István király felesége, az első magyar királyné.II. „Civakodó” Henrik bajor herceg és Burgundi Gizella (Izabella) lánya, II. Henrik német-római császár húga, aki a "magyarországi" melléknevet kapta a legendairodalomban, ugyanis ő lett Szent István király felesége, s így Magyarország első keresztény királynéja.

Pannonhalmi Szt.Mór

Pécsi Szent Mór illetve másutt Pannonhalmi Szent Mór (1000 körül – 1070 körül) bencés szerzetes, később pécsi püspök.

Szt.Imre

Szent Imre herceg (Székesfehérvár, 1000–1007 között – Veszprém közelében, 1031. szeptember 2.) I. István király és Gizella királyné fia.

Szt.László

lásd.:Védőszentjeink

Boldog Özséb

 

Boldog Özséb (Esztergom, 1200 körül – Szentkereszt, 1270. január 20.), a pálos rend megalapítója.

Szt.Erzsébet

Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Türingiai Szent Erzsébet) (Sárospatak vagy Pozsony, 1207. július 7. – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya.

 

Boldog Jolán

Boldog Jolán (Esztergom, 1235/39 – Gniezno, 1298. június 11.) magyar hercegnő, klarissza apáca. IV. Béla és Laszkarisz Mária gyermeke. Nagynénje volt Árpád-házi Szent Erzsébet, testvérei pedig Szent Kinga és Szent Margit.

Szent Margit

Árpád-házi Szent Margit (Klissza, 1242. január 27. – Margit-sziget, 1270. január 18.^[1]) IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő leánya, Szent Erzsébet unokahúga.

Kapisztrán Szt. János

Kapisztrán Szent János olaszul Giovanni da Capestrano (Capestrano 1386. június 24. – Újlak 1456. október 23.) itáliai teológus, hitszónok, inkvizitor, a nándorfehérvári diadal hőse.

Kassai szent vértanúk

 

A kassai vértanúk két jezsuita pap és egy esztergomi kanonok:

 

 

Pongrácz István

 

Grodecz Menyhért

Kőrösi Márk

 

Mindhárman 1619. szeptember 7-én szenvedtek vértanúhalált Kassán, mert nem tagadták meg katolikus hitüket, és mert nem fogadták el Kálvin János hitújításait (reformáció).A Kassai vértanúk a magyarországi jezsuita rendtartomány védőszentjei. Ünnepük a katolikus naptár szerint haláluk napja, szeptember 7.A Kassai vértanúknak emléket állítottak Sopronban a Szent György Dómtemplomban. A Borgia Szent Ferenc kápolna mennyezetén lévő falfestmény a Kassai vértanúkat ábrázolja, melyet Wosinszky Kázmér (soproni festő) festett 1956-ban.Emléket állítottak továbbá az esztergomi Bazilikában is az ő tiszteletükre. Az oltárra a század végén helyezték el a három kassai vértanú szoborcsoportját, Kiss György munkáját. Ereklyéik abban az ezüstvázas tartóban láthatók, melyekben korábban a Szent Jobbot őrizték.

Boldog Batthyány-Strattman László

Boldog németújvári herceg Batthyány-Strattmann László Antal János Lajos, (1915-ig gróf) (Liber Regius LXXIII. 254) (Dunakiliti, 1870. október 28. – Bécs, 1931. január 22.) magyar főnemes, a „szegények orvosa”. Ünnepe: január 22.

Tiszteletreméltó Mindszenty József

Tiszteletre méltó Mindszenty József, eredeti nevén Pehm József (Csehimindszent, 1892. március 29. – Bécs, 1975. május 6.) Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek utóda. A magyar katolikus egyház egyik legnagyobb 20. századi alakja.

Boldog Apor Vilmos

 

Boldog Apor Vilmos (Segesvár, 1892. február 29. – Győr, 1945. április 2.) boldoggá avatott püspök.

Boldog Meszlényi Zoltán

Boldog Meszlényi Zoltán Lajos (Hatvan, 1892. január 2.^[1] – Kistarcsa, 1951. március 4.) magyar vértanú püspök.

Boldog Salkaházi Sára

 

Boldog Salkaházi Sára (eredeti nevén: Schalkház Sára) (Kassa, 1899. május 11. – Budapest, 1944. december 27.) a Szociális Testvérek Társasága nővére, közel száz magyarországi zsidó megmentője a nyilas uralom idején, vértanú. Boldoggá avatási eljárását a Szociális Testvérek Társasága 1996 végén kezdeményezte, lefolytatását a Szentszék 1997 januárjában engedélyezte. Boldoggá avatási dekrétumát XVI. Benedek pápa 2006. április 28-án írta alá, ünnepélyes kihirdetésére pedig 2006. szeptember 17-én került sor a budapesti Szent István-bazilika előtti téren.

Új

Boldog Sándor István

Boldog Sándor István szalézi szerzetes testvér^[1], vértanú (Szolnok, 1914. október 26. – Budapest, 1953. június 8.)

Információ:Wikipédia

Oldal: Magyar szentek és boldogok
Kaposvári Katolikus Fiatal Ministránsok Közössége - © 2008 - 2026 - kkfmgy.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat